Tordai-hasadék

A Tordai-hasadék Erdély egyik leglátogatotabb természeti látványossága. A könnyen bejárható, jól kiépített kanyon csodaszép túrának ígérkezik. Ha Kolozsvár, illetve Torda felé utazunk, mindenképp érdemes végig járni a nyaktörő sziklafalakban és számtalan barlangban is bővelkedő hasadékot.

Elhelyezkedés: A Tordai hasadék (Cheile Turzii)az Erdélyi Szigethegységben található pár km-re Torda (Turda) városától.



Megközelítés: Tordától a 75-ös úton haladjunk Szentmihály (Mihai Viteazu) felé, majd Mészkő (Cheia) falu felé jobbra kanyarodva rátérünk egy kavicsos bekötőútra. A felső parkolóban, illetve az alsóban a menedékház mellett is hagyhatjuk autónkat.

A térkép megtekintéséhez Javascript szükséges.


 

Ajánlott felszerelés: a túrához mindenképp ajánlott olyan cipő, amely jól tartja a bokát. Esős idő esetén jó, ha van nálunk egy esőkabát.

A túra: maga a hasadék 1270 m hosszú összesen, de hogy addig eljussunk, a parkolótól egy kb. negyedórás gyaloglás vár ránk. Az útvonal jól kiépített, romantikus függőhidak és sziklaperemek váltogatják egymást a kanyonban. Utunkat 200-250 méter magas sziklafalak szegélyezik.

Tordai-hasadék

A veszélyesebbnek tűnő kitett részeken láncok biztosítják a továbbjutásunkat. A hasadék végén a meredek sziklaszirtek elfogynak, lankásabb, barátságos kis rétre érünk. A túra maga nem mondható nehéznek és hosszúnak sem. Bátran bárki nekivághat, gondot egy-két szakaszon csak azoknak jelenthet, akik a kitett láncokkal biztosított részeken nem érzik magukat biztonságban.

Tordai-hasadék
 
A Tordai hasadék sok barlangot rejt, pontosabban 32 elismert ilyen hely van, ám ezek közül csak 12 több mint 6 m hosszú. A legnagyobb a 75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas Porlik-barlang.
Az útvonal során a következő természeti elemek érintjük: először elhaladunk a Sárga-torony mellett.

Tordai-hasadék

Ezt követi a 200 méter magas Falkolosszus, melyet sima lapos oldaláról ismerhetünk fel. A Csorgóhoz érve olthatjuk szomjunkat a lecsordogáló tiszta vízből. Ezt követi a Danila-tó, amely tulajdonképpen a Hesdát-patak kiszélesedése. A nagyon lassú vízfolyás miatt láthatjuk a patakot tónak. A Kis és Nagy-Balika barlangokat elhagyva lassan a hasadék végéhez érünk. Itt eldönthetjük, hogy visszajövünk a patak mentén, vagy a piros turistautat választva fölkapaszkodunk a hasadék peremére és a turistaúton a sziklák peremén térünk vissza kiindulópontunkhoz.

Kialakulás: A hasadék Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között alakult ki. Egy nagyobb beszakadt barlangrendszerből jött létre. Ezt beszakadt völgyet mosta a benne folyó Hesdát-patak ki sok-sok ezer éven keresztül, míg elnyerte mai formáját.

Tordai-hasadék

Flóra, fauna: 1983-ban természeti rezervátumnak nyilvánítják, mivel flórája és faunája olyan egyedi példányokat őriz, amelyek Európában ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. A Tordai hasadékban több mint 997 fajta növény él, amely a Romániában ismert növények több mint egy negyede.
A hasadékban több védett állatfaj él, pl. a  szirti sas, a fülesbagoly, valamint több különleges pillangóféle.

A hasadék keletkezésének legendája: sok monda és teória létezik a hasadék keletkezése tárgyában. A legnépszerűbb legenda szerint a győztes kun sereg üldözőbe vette Szent Lászlót, akit már-már utolért. De midőn a Szent király Istenhez fohászkodott, az alatta elhelyezkedő hegy megrepedt s áthatolhatatlan gátat vont a király és pogány üldözői közé. Tehát Isteni csoda hozta létre a hasadékot. A király lova patkójának a helye még ma is látszik az egyik kősziklán, a Patkós-kövön.
Más népi hiedelmek szerint egy óriási kincs van eldugva a Tordai-hasadék valamely barlangjába. A Dárius kincstára éppen az egyik ilyen barlangban - a Kéményseprő barlangban - van.

A Tordai hasadékban lévő menedékház: a Tordai hasadék keleti oldalán épített menedékháznak az EKE (Erdélyi Kárpát Egyesület) általi felavatására 1935. szeptember 8-án került sor, a menedékház 15 hónap alatt épült fel. A munkálatokat az EKE központja részéről dr. Tulogdy János, dr. Balogh Ernő és dr. R. Márton ellenőrizték. Az EKE tordai osztálya részéről Finta Domokos vett részt az ellenőrzésben. A kőművesmunkát Balla F. építési vállalkozó, az ácsmunkát Kereki István mészkői ácsmester vállalta fel. A menedékház alapító okiratát és építésének történetét ércdobozba téve befalazták a fal egyik Peterd felé eső szögletébe.

Szent László kútja: Tordától a 107L úton nem messze a hasadéktól ellátogathatunk Szent László kútjához is. SA legenda szerint Szent László király harcolt a kunokkal errefelé, és megszomjaztak a vitézei. Belevágta a bárdját a kősziklába, s rögtön megeredt a forrás. Így mentette meg vitézeit a szomjúságtól. A Tordai-hasadékban látszik egy lófő, s a lónak az orrán bugyborékol a forrás, az a Szent László forrása.